kettéoszt
kettéoszt tárgyas ige
Két részre, darabra oszt vmit. Kettéosztja az almát. || a. <Egy csoport embert> két kisebb csoportra oszt; kétfelé választ. Kettéosztja az I/b osztályt. Osztva ketté kis csapatjok A török két szárnya felől. (Arany János)
kettéosztás; kettéosztó; kettéosztódik; kettéosztott.
