kiázik
kiázik tárgyatlan ige
<Vmiben levő dolog> rendsz. hosszabb ideig úgy ázik, hogy kioldódik vmiből. Kiázik a ruhából a piszok. A nikotin kiázik a dohányból. A festék kiázott a kendőből. A vízben a ragasztószer kiázott a cipő talpából. || a. Kiázik vmi: úgy ázik át, hogy belőle a piszok, a szennyeződés kioldódik. Kiázott a ruha, a seb.
kiázás; kiázó; kiázott.
