kibelez
kibelez [e-e] tárgyas ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
1. Kibelez vmit: vmely, emberi táplálékul elkészítendő, levágott v. lőtt állat belét eltávolítja. Kibelezi a csirkét, a libát, a nyulat.
2. (átvitt értelemben, durva) Megöl (1). Azt hittem, mindjárt kibelezi. || a. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) Hosszas kérdezéssel, faggatással v. más hivatalos eljárással meggyötör. Alaposan kibelezték a vizsgán.
kibelezés; kibelezett; kibelező; kibeleztet.
