kiböjtöl
kiböjtöl tárgyas ige (bizalmas)
Rendsz. bizonyos nehézségeket is vállalva kivár <vmit, kül. vminek az elmúlását, vkinek a távozását>. Ezt a pár hetet kiböjtölöm valahogy, míg az ügy eldől. Havi 80 pengőért dolgozott évekig, de sikerült kiböjtölnie a kinevezését. Sokáig lakott albérletben, míg kiböjtölt egy komfortos lakást. Ha látogatót találtam már ott, azt kiböjtöltem. (Jókai Mór)
kiböjtölés; kiböjtölő; kiböjtölt.
