kiborotvál
kiborotvál tárgyas ige, (népies) kiberetvál
1. <Testrészt> a szőr növésével ellentétes irányban is megborotvál. Kényes a bőre, nem engedi kiborotválni az arcát.
2. Szőrtelenre borotvál; megborotvál. Kiborotválja a bajusza közepét, a hónalját, a nyakát.
kiborotválás; kiborotvált; kiborotváltat.
