kicsapongás
kicsapongás főnév -t, -ok, -a (választékos)
1. (régies) Általában a kicsapong igével kifejezett cselekvés, magatartás; bizonyos határok túllépése, korlátok áthágása; féktelenkedés, szertelenkedés. Önök jobban félhetnek attól, hogy a nép kicsapongásokat követ el. (Jókai Mór)
2. Kicsapongó életmód, féktelen élvezetekben való tobzódás; élvhajhászás. Ifjúkori, nemi kicsapongások. A részegeskedés, kicsapongás aláásta egészségét. Egyik kicsapongás a másikat vonta maga után. (Ambrus Zoltán) || a. (választékos) Tivornya, dőzsölés v. a nemi élvezetek féktelen, szertelen halmozása. Semmi kicsapongásban nem vett részt.
