kicsinyes
kicsinyes [ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (rosszalló)
1. Olyan <személy>, aki a mellékes, jelentéktelen dolgokra túlzott figyelmet fordít, gyak. a lényeg rovására, aki kicsiségeken nyargal, aprólékoskodik; szőrszálhasogató. Kicsinyes elnök, főnök. Kicsinyes az alárendeltjeivel szemben. Ne légy ilyen kicsinyes! || a. (ritka) Olyan <személy>, akit az életnek csak apró jelenségei, gondjai foglalkoztatnak, s főleg anyagi vonatkozásban szűkmarkú. Az ő Mariska nénije … krajcáros és kicsinyes parasztasszony volt. (Móricz Zsigmond)
2. Ilyen személyre jellemző, rá valló, tőle származó, hozzá tartozó. Kicsinyes gondolkodás, magatartás. Kicsinyesen viselkedik; kicsinyes gonddal vizsgál vmit. Megutáltam … irodalmunkban a sok kicsinyes hiúságot. (Gyulai Pál) Kicsinyes tépelődései kezdtek elmaradozni az úton. (Herczeg Ferenc) A főnökük zsarnokságait hánytorgatták, kicsinyes irodai pletykákat. (Kaffka Margit)
3. Csekély jelentőségű, nem lényegbevágó; kisszerű. A háztartás kicsinyes gondjai.
kicsinyesség.
