kidomborodik
kidomborodik tárgyatlan ige (csak 3. személyben)
1. Domborúan kiemelkedik vhonnan. Kidomborodik a hasa, a háta, a melle; kidomborodik a díszítés a falon. Kivágott tornainget hordott, s miközben a bankot adta, karján az izmok veszedelmesen domborodtak ki. (Kuncz Aladár)
2. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <Vminek a jelentősége, fontossága> nyilvánvalóvá lesz. A nándorfehérvári csata jelentősége jól kidomborodik a műben. A legenda eredete nemhogy kidomborodott volna, sőt inkább elmosódék. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <Vminek vmely jellegzetes vonása, tulajdonsága, sajátos oldala> világosan felfedezhető, jól érzékelhető.
kidomborodás; kidomborodó; kidomborodott.
