kiélez
kiélez tárgyas ige
1. (választékos) Kiélesít (1). Kiélezi a kést, a pengét.
2. (átvitt értelemben, néha rosszalló) Addig fokoz vmit, míg leghevesebb, legélesebb formájában jelentkezik, elmérgesedik. Kiélezi az ellentmondásokat, az ellentéteket, az osztályharcot, a vitát. || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Kiélezi a helyzetet, a válságot: a helyzet ellentéteit, ill. a válságot előidéző ellentéteket (a végsőkig) fokozza. A (leg)végsőkig (® végső) kiélezi a helyzetet. || b. (átvitt értelemben) <Írásműben> úgy ábrázol vmit, hogy lényege, vmihez való viszonya, gyak. ellentéte erősebben kidomborodjék. A szerző, hogy kiélezze a tendenciát, hangsúlyozza, hogy ez a véreb … fanatizmusának a szenvedélyét elégíti ki. (Ambrus Zoltán)
kiélezés; kiélezett; kiélezhető; kiélező; kiéleztet.
