kifejlés [e] főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
Általában a kifejlik igével kifejezett folyamat; az a tény, hogy vmi kifejlik.
1. (népies, régies) Vmiből való kibontakozás, kibomlás, kifoszlás. A kukoricacső kifejlése; a magok kifejlése a hüvelyből; a csomó, a gombolyag kifejlése. || a. (tájszó, régies) Az a tény, hogy vmi kifeslik. A ruha, a varrás kifejlése.
2. (átvitt értelemben, régies) Kibontakozás (2a). Az ügy, a válság kifejlése. Tudd meg tovább is, mi kifejlése lesz e dolognak? (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, irodalomtudomány) <Drámában> a bonyodalom után a cselekmény végső alakulása, kibontakozása (3); kifejlet. A drámában sebesen kell a kifejlésnek vége felé haladnia. (Vörösmarty Mihály)
3. (régies, választékos) Kifejlődés. Az ész, a tehetség kifejlése.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.