kifirkál
kifirkál ige
1. tárgyas Sebtében, felületesen kiír vhonnan vmit. Innen-onnan kifirkált néhány adatot, de nem hatolt a kérdés mélyére.
2. tárgyatlan (argóban) Ügyetlenségét v. hibáját kihasználva, kellemetlen helyzetbe hoz vkit; kibánik, kibabrál vele. Kifirkál vkivel. A csatár kifirkált az egész védelemmel.
