kihagyás
kihagyás főnév -t, -ok, -a
1. A kihagy (1–4) igével kifejezett cselekvés, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit szándékosan v. feledékenységből, figyelmetlenségből kihagynak (vhonnan, vmiből). Egy betű, egy szó kihagyása; vmely névnek a névsorból való kihagyása; vmely részletnek egy előadásból való kihagyása; a könyvnek a csomagból készakarva történt kihagyása. || a. (nyelvtudomány) Kihagyás v. magánhangzó kihagyása: képzős, ragos alakokban, összetételekben, állandósult szókapcsolatokban két egymás mellé kerülő magánhangzó közül az egyiknek elhagyása a kiejtésben és többnyire írásban is. (Pl. gazdasszony = gazdaasszony; jóccakát = jó éjszakát; nyíregyházi = nyíregyházai; adysta = ady-ista stb.). || b. Vkinek vmiben való mellőzése, vmibe be nem vétele. Vkinek a játékból, a meghívottak közül, a szórakozásból, az utazásból, a vendégségből való kihagyása.
2. Vmely szövegből kihagyott v. kihagyni szándékolt rész. Kihagyás nélkül: anélkül, hogy bármit kihagynának; teljes egészében. Ez a kiadás a korábbi kihagyásokat is tartalmazza. Csak a Petőfivel váltott leveleket láttam jónak kihagyások nélkül közölni. (Arany László)
3. Vmely állandó v. ütemes folyamat, működés rövidebb-hosszabb szünetelése; megszakítás, szünet. Az emlékezet, az érverés, a lélegzés, a szív(működés) kihagyása(i). A motor kihagyásokkal dolgozik. Hosszú, nagy kihagyásokkal járt csak barátjához.
kihagyási.
