kiharap
kiharap tárgyas ige
Harapva kiszakít vmiből vmit. A kutya kiharapott a lábából egy darabot. Jókora darabot harapott ki a karéj kenyérből. Őrjöngő zsarnok. Már valami ilyen voltam. Akkor haraptam meg Erzsit … Nekiugrottam és kiharaptam húst a kis kezéből. (Móricz Zsigmond) || a. Kiharap vmit: úgy harap bele vmibe, hogy elszakítja, lyukat tép rajta. A kutya kiharapta a nadrágját. || b. Úgy harap(dál) vmit, hogy a bőrt feltépi rajta. Kiharapta az ajkát, a száját.
kiharapás; kiharapó; kiharapott; kiharaptat.
