1. Melegét teljesen elveszti; megközelítőleg olyan hőmérsékletű lesz, mint környezete. Kihűl a kályha, az öntvény. Még a ® helye sem hűlt ki. Négyezred év után a nap kihűl. (Madách Imre) Kihűl a föld, az éj sötét lesz. (Reviczky Gyula) || a. <Étel> elhűl. Siess ebédelni, mert kihűl az étel. || b. <Étel> a kívánt v. szükséges hőfokra hűl. Ne edd olyan forrón, várd meg, míg kihűl. Várt, amíg kihűlt a teája, aztán kortyintgatta. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Kebel, szív> szenvedélyes érzés(ek)re képtelenné válik. Kifáradott agyam Gondolni a szót, és keblem kihült Érezni azt. (Vörösmarty Mihály) Így nyugszik szívem … Kihűlve bár …, de mégis édesdeden. (Eötvös József)
kihűlés; kihűlő; kihűlt.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.