kikerekít
kikerekít tárgyas ige
1. (ritka) Vmit, ami hiányos v. nem pontos kört v. körívet alkot, teljesen kerekké tesz. Kikerekít egy hibásan megrajzolt vonalat. || a. (ritka) Vmit kerek v. többé-kevésbé kerek alakban elkülönít, kivág v. kijelöl vmiből. Kikerekíti a disznóból a sonkát. Amennyi helyen megférnek, akkorát kikerekítünk innen. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) Kerek összegre, kerek számra kiegészít vmit. Ezer forintra kerekítették ki a jutalmat. Ezt a számot még ki lehet kerekíteni.
3. (átvitt értelemben, ritka) Befejezett egésszé tesz. A megkezdett szavakat mondattá kerekíti ki.
kikerekítés; kikerekített; kikerekíthető; kikerekítő; kikerekíttet.
