kikeresztelkedik
kikeresztelkedik tárgyatlan ige (vallásügy)
Zsidó vallásból keresztény vallásra tér át. Ha az én regényhősöm kikeresztelkednék valamely művemben, nem is tudnám azt másképpen elgondolni, mint hogy az egész aktus valahol vidéken történnék. (Krúdy Gyula) || a. (ritka) Tág. ért. bármely nem keresztény vallásból keresztény vallásra tér át. Mustafa defterdár … kikeresztelkedett. (Jókai Mór)
kikeresztelkedés; kikeresztelkedett; kikeresztelkedő.
