kilépő
kilépő melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan, aki, ami vhonnan, vmiből, ill. vhová kilép. A szobából kilépő ember; a sorból kilépő katona; a munkából engedély nélkül, hozzájárulással, önkényesen kilépő dolgozó. || a. Kilépéssel kapcs. Kilépő állomás: az a rendsz. vmely országhatáron v. annak közelében levő helység, illetve vasúti állomás, amelyen az országot elhagyó utas útlevelét láttamozzák; kilépő cédula: vhonnan kilépésre, eltávozásra jogosító c.
2. (műszaki nyelv) Kilépő transzformátor: <erősítő berendezésekben> az erősítő és a hangszóró közé eső t.
II. főnév -t, -je [e]
1. Munkából, munkaviszonyból kilépő (I. 1) dolgozó. A munkából kilépők adják le munkaruhájukat.
2. Az az engedély, melynek alapján vki vmely zárt területet, kül. laktanyát, üzemet stb. elhagyhat, ill. az ilyen engedélyt tartalmazó irat, cédula; kilépőcédula. A kilépő kötelező. Elvesztette a kilépőt.
