1. <Folyadékból egy részt edénnyel> kiemel; kimer (a). Kimerít egy vödör vizet a kútból. A … vederből valahányszor egy serleggel kimerített, annyit ismét visszatöltöttek bele. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben) <Anyagi javakat, pénzt, lehetőséget, anyagi v. szellemi eszközöket> teljesen felhasznál. Kimeríti az erőforrásokat, a tartalékokat. Minden lehető forrásmunkát kimerített. A nyomdai hitelem … teljesen ki volt merítve. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben) <Témát> úgy megtárgyal, hogy nem lehet róla semmi többet mondani. Ezt a tárgykört még korántsem merítettük ki. E néhány idézetben ki van merítve mindaz, amit Tasso honára, nemzetére vonatkozólag mond. (Arany János) A két férfi keveset beszélt, a napi témákat már kimerítették. (Juhász Gyula)
3. (átvitt értelemben, hivatalos, választékos) Vmi kimerít vmit: vmely tény, cselekedet pontosan megfelel a rá vonatkozó fogalmi jegyeknek. Kimeríti vminek a ® tényálladékát. Eljárása kimeríti a csalás fogalmát. A valónak ily utánzása még nem meríti ki a költészet fogalmát: ez több annál. (Arany János)
4. (átvitt értelemben) <Munka, erőfeszítés> olyan nagymértékben kifáraszt vkit, vmit, hogy munkáját már alig bírja tovább folytatni. A sorállás egészen kimerítette.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.