1. <Állatot, kül. lovat> úgy köt ki, hogy legelni tudjon, de el ne kóborolhasson. Kipányvázta a lovát, maga pedig leheveredett a fűbe. Lovaikat egész éjjel vezetéken kellett legeltetni, mert kötelük nem volt, hogy kipányvázhatták volna őket. (Eötvös Károly) A törökök egy alkalmas tisztáson kipányvázták a lovakat. (Gárdonyi Géza) || a. (ritka, irodalmi nyelvben) <Embert> úgy köt oda vmihez, hogy mozogni tudjon, de meg ne szökhessen. Ugyanahhoz a gólyapadhoz, ahová engem kipányváztak, volt egy tüskés szakállú férfiú is odavasalva. (Jókai Mór)
2. (ritka) <Ponyvát, kül. sátorponyvát> cövekekhez v. szilárdan álló rudakhoz feszesre kiköt.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.