1. (tudományos) A tudományos megismerés egyik módszere v. eszköze, amellyel vmely jelenséget, feltételt, okot tervszerűen és módszeresen előidézünk, létrehozunk tudományos megfigyelés végett. Élettani, fizikai, vegytani kísérlet; a kísérlet eredménye, fontossága, sikere; előkészíti a kísérletet; kísérleteket hajt végre, mutat be. A kísérlet kérdés, amelyet a természethez intézünk. A kísérletben vmilyen feltételből indulunk ki. Ha a kémikus megtette intézkedéseit egy kísérlethez, melynek egy évig kell tartania, nem nyúl többé az apparátusához, míg a kitűzött idő el nem múlik. (Ambrus Zoltán)
2. Vmely cél elérésére, szándék megvalósítására irányuló, rendsz. sikertelen törekvés, próbálkozás, puhatolódzás. Békebontó, provokációs kísérlet; öngyilkossági kísérlet. Mindez csak kísérlet volt. Kísérleteket tett a hatalom megszerzésére. Ma tehát Solymosit küldtem, mint követet, | Fenyegető szókkal kísérletet tenni. (Arany János) Mikor [az asszony] már feltűnő sokáig feküdt félig dermedten, hozzá fogott az élesztési kísérletekhez. (Móricz Zsigmond) || a. (irodalomtudomány) Vmely író, költő, művész bizonyos irányú törekvése, vmely műfajban, műben, tárgyban tett próbálkozása, első alkotása. Irodalmi kísérletek. A festő első művei kísérletek voltak egy reálistább irány felé. Első drámai kísérleteiben … erő és tehetség nyilatkozott. (Jókai Mór) Eldobtam a verseket, | felejtettem a kísérletemet. (Szabó Lőrinc)
3. (jogtudomány) Olyan cselekmény, amellyel a tettes a kérdéses bűntett végrehajtását megkezdte, de be nem fejezte. Gyilkossági kísérlet; bűntett, kihágás, vétség kísérlete. A bűntett kísérlete mindig büntetendő. A rabok szökési kísérlete meghiúsult.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.