kiskorú

Full text search

kiskorú melléknév és főnév
I. melléknév
1. (jogtudomány) Olyan jogilag nem teljesen cselekvőképes <személy>, aki a törvényben megszabott korhatárt – a Magyar Népköztársaságban tizennyolcadik életévét – még nem töltötte be, v. férjhez menetellel nem vált nagykorúvá, v. aki tizennyolc éves elmúlt ugyan, de kiskorúságát meghosszabbították; fiatalkorú. Kiskorú árvák, örökösök. || a. Szellemileg kiskorú: értelmi tekintetben fejletlen, szellemi téren teljesen önállótlan.
2. (átvitt értelemben, ritka, 1945 előtt) <Gyarmatosítók, elnyomók szóhasználatában> olyan <nép>, amely a hamis imperialista propaganda szerint nem alkalmas arra, hogy a saját sorsát maga intézze.  [A népet] kiskorúnak nyilvánítottuk. (Eötvös József) Az az igazság rettentő, halálos, Ha nép közé megy a mai világban. Majd jő idő, oh bár itt lenne már, Midőn utcákon fogják azt beszélni, De akkor a nép sem lesz kiskorú. (Madách Imre)
II. főnév -t, -ak v. -k, -ja Kiskorú (I. 1) személy. A kiskorúak gyámja; a kiskorú tapasztalatlanságának kihasználása.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi