kiszabadul
kiszabadul tárgyatlan ige
1. <Vhova bezárt élőlény> zárt helyről kijut; szabaddá válik. Kiszabadul a bezárt szobából. A madár kiszabadul a kalitkából. || a. <Személy rabságából, fogságából> kijut, szabadságát visszakapja. Kiszabadul a börtönből, az internálásból. || b. (átvitt értelemben) <Lefojtott természeti erő> hirtelen elveszti korlátait, s gáttalanul szétterjed(het). A folyó a gátakat áttörve kiszabadult medréből. A kazán szelepe felcsapódik, a gőz kiszabadul.
2. <Vhova beszorult, beakadt testrész, élőlény stb.> szabaddá lesz; nagy nehezen kimozdul vhonnan. Keze végre kiszabadult a szorításból. A kutya lába kiszabadult a lécek közül. || a. (átvitt értelemben, választékos) <Az emberi testnek vmely el- v. betakart része> napvilágra jut, láthatóvá válik. Fejkendője alól kiszabadult egy hajfürt. Felgyűri az ingét, karja kiszabadul. (Arany János)
3. Kiszabadul vhonnan: <személy> a számára nehéz, kellemetlen helyzetből, állapotból kikerül. Kiszabadul az anyagi bajokból, vkinek a felügyelete alól, nehéz helyzetéből. Vidám fiúk zajgának, ha kiszabadulhatának az „öreg” keze alól … (Vas Gereben) || a. Kiszabadul vhonnan: <személy> a gondolkodásának szabadságát elfojtó szellemi légkörből, ill. az egészségére v. lelkére károsan ható szenvedélyek uralma alól kikerül. Kiszabadul az alkoholizmus, az érzékiség, a testiség rabságából; kiszabadul a reakció gondolatvilágából. Csak ez a Lina volna … magasabb koncepciójú … milyen kár, hogy belefúl az örökös főzéseibe, mosogatásaiba. Ez jó volt, míg szegények voltak, de most már ideje lenne, hogy kiszabaduljon belőle. (Móricz Zsigmond)
kiszabadulás; kiszabaduló; kiszabadult.
