kiszemel
kiszemel tárgyas ige
1. (népies) <Szemes termést> a közé került szennyező anyagoktól és hibás szemektől elkülönítve szemenként kiválogat. Kiszemeli a babot, a borsót, a lencsét.
2. Vmely célra kiválaszt vkit, vmit. Őt szemelte ki társának! Ezt a telket szemelte ki házépítésre. Történt pedig egy vasárnap Hogy a fentírt fülemile Ép a közös galyra üle, Azt szemelvén ki oltárnak. (Arany János) Én már ki is szemeltem jómagamnak A házat, mellyel majd szépen beérem. (Jókai Mór)
kiszemelés; kiszemelget; kiszemelhető; kiszemelő; kiszemelt; kiszemeltet.
