1. Olyan, aki, ami kitör (I. 1–2) vmit. Az ablakot kitörő labda; a ceruza hegyét kitörő diák.
2. Magának erőszakosan utat törő, harcolva kirontó <személy, csoport>. Az ellenség gyűrűjéből kitörő lovasság.
3. Hirtelen működni kezdő <tűzhányó>. Kitörő vulkán.
4. (átvitt értelemben) Nagy erővel, hirtelen jelentkező. Kitörő düh, betegség; kitörő örömmel fogad vkit. Láttam kelni serény lován Honnomnak szomorú halmain a nemest … Arcán bú lebegett és kitörő boszú. (Vörösmarty Mihály) Irén … kitörő zokogással Mosolygó keblére borul. (Csiky Gergely) Kitörő bőbeszédűséggel hadarta: – Jön. Itt lesz ma. (Mikszáth Kálmán)
5. (átvitt értelemben) Vmely feszültség nyomán (nagy erővel) hirtelen kezdődő, fellépő, kirobbanó. Kitörő elkeseredés, felkelés, forradalom, háború.
II. főnév -t, -je [e]
1. Az a személy, aki szorongatott helyzetéből kitör. A kitörőket heves tűz fogadta.
2. (átvitt értelemben) Kitörőben van v. (ritka, irodalmi nyelvben) áll: közel van ahhoz, hogy kitörjön (II. 3–5). Kitörőben van a forradalom, a háború, a nevetés, a zivatar. Az egész társaságnál … kitörőben állt a nevetés. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek):kitörőfélben.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.