kívül-belül
kívül-belül határozószó, (régies, tájszó) kívül-belől
1. Vminek a külső és belső részén egyaránt; külsején és belsején egyaránt; mindenütt. Kívül-belül rendbe hozták az iskolát. Kivül-belül szomorú csárda ez | A Kutyakaparó. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben) Elvonta puszta kénye végett | kívül-belől | menekülő élő elől | a legutolsó menedéket. (József Attila)
2. (átvitt értelemben) Alaposan (2). Kívül-belül megvizsgál vmit. Hát hiszen nincs titkom előtte. Ő ismer engem kívül-belől. (Jókai Mór)
