koboz [2] főnév -t v. kobzot, -ok v. kobzok, kobza v. koboza
1. (zene) <Csak hivatkozásokból ismert, valószínűleg> lantszerű régi magyar négy- v. öthúrú pengetős hangszer, főleg dal kíséretére. Az egyik válláról szép bársony kaftánját Lebocsátá, kezdé igazgatni kobzát. (Zrínyi Miklós) Pendítik a kobzot, zörgős dobot ütnek S táncolva dalolnak. (Gyulai Pál) Tinódy valamivel hátrább tolja a székét, és végigfuttatja az ujjait a koboz öt húrján. (Gárdonyi Géza)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Ez a hangszer mint a költői tevékenység jelképe, ill. maga a költészet; lant. Oh, ha méltóbb s új kobozzal A megifjodott hazát Zönghetném. (Arany János) Erőt lanut a halk utód kobozza. (Tóth Árpád)•
A 2. sz. jelentés utolsó idézete helyesen Erőt tanul a halk utód kobozza. (Tóth Árpád)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.