1. (elavulóban) Az az alkalmazott, akinek feladata ló v. más igásállat hajtása és ápolása, s aki rendsz. a rakomány fel- és lerakását is végzi, v. abban segédkezik; hajtó (II. 1b). Józan, ügyes kocsis; ® parádés kocsis; a kocsis megeteti, megcsutakolja a lovakat. A kocsis felrakta a zsákokat a szekérre.Szóláshasonlat(ok):káromkodik, mint egy kocsis: durván k. Kocsis helye kocsin a bak. (Arany János) Nagy bajszú ember a kocsis, … még libériája is van, bár kopott és foltos. (Nagy Lajos) || a. Az, aki rendsz. a kocsin, szekéren ülve, a befogott lovat v. igavonó állatot hajtja. Most én hajtok, én leszek a kocsis.
3. jelzői használat(ban) Ilyen foglalkozású <személy>. Van neki egy kocsis ismerőse. || a. jelzői használat(ban) (rosszalló) Ilyen személyre jellemző. Kocsis káromkodás; kocsis modor, tempó; kocsis módon v. módra viselkedik.
II. melléknév (csak jelzővel)
1. Vmilyen kocsival ellátott, felszerelt <gép, jármű>. Nehéz kocsis írógép.
2. Bizonyos számú kocsiból álló <vonat>. Ötvenöt kocsis szerelvény.
Szólás(ok):én is voltam valaha szép asszonynak kocsisa: én is éltem valamikor vidám, szép időket; nekem is voltak valaha sikereim a nőknél; (tréfás) megitta a kocsis a háj árát: kenetlen a kocsi, csikorog a kereke.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.