1. Befont v. összecsavart, a fej hátulján v. a fejtetőn csomóban feltűzött női hajzat. Leesett a kontya; kontyba köti a haját; ® felteszik a kontyot a fejére; feltűzi a kontyát. Hej, Vargáné káposztát főz, | Kontya alá ütött a gőz. (népköltés) Ifjúkori emlékek motoszkáltak a gondolataiban, amikor Vilma hegyesre csavart barna kontyát nézte. (Krúdy Gyula) Takarítunk, törülgetünk, a hajunkat kontyba kötjük. (József Attila) || a. (népies, régies) Konty alá kerül: férjhez megy. || b. (tréfás) Konty alá való: nők által szívesen fogyasztott édes <szeszes ital>. Tokajit hoztunk …, az asszonyfélének konty alá való badacsonyi ürmöst. (Jókai Mór) Meg akarta őket kínálni a konty alá való tündér-italból. (Mikszáth Kálmán)
2. (ritka) <Némely madár fején> bóbita. A cinege kontya.
3. (népies) Nádból készült kunyhó, kül. pásztorkunyhó tetejének kúp alakban összefogott és szénából v. gizgazból sodort kötéllel körülcsavart csúcsa. Néhol egy-egy elhagyott kunyhó is terpeszkedik a bozótban, aminek kontyát félrecsapta a zivatar. (Jókai Mór)
4. (építészet) A nyeregtetőnek az épület elején v. végén levő, ferde háromszöghöz hasonló része.
Szólás(ok): (régies) félreáll a kontya: <nő> be van csípve.
Szóösszetétel(ek):kontydivat; kontyviselet.
kontyocska.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.