könyörületes
könyörületes [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] (kissé régies, választékos)
1. Könyörületre hajló, irgalmas <személy>. Könyörületes bírák. || a. Ilyen személyre jellemző, rá valló, hozzá tartozó. Könyörületes szív, tett.
2. (állítmányként) Elnéző, megbocsátó; kíméletet gyakorló. Könyörületes volt hozzá.
könyörületesség.
