konzulátus főnév -t, -ok, -a (régies írva: consulatus is)
1. (hivatalos) A konzul (1) tisztsége. A washingtoni konzulátus vezetésére kapott megbízást. || a. (hivatalos) A konzul (1) feladatának ellátására létesített intézmény. Forduljon a konzulátushoz. Mit mondtak a konzulátuson? Konzulátust szerveznek. A konzulátus épülete lett egyetlen mentsvárunk. (Kuncz Aladár) || b. Ennek épülete, helyisége. Megállt a konzulátus előtt. || c. Az itt dolgozók összessége.
2. (történettudomány) A konzul (2) hivatala, tisztsége. Cicero konzulátusa; Napóleon konzulátusa. || a. (történettudomány) Ennek intézménye. Konzulátus a császárság koráig állott fenn. || b. (történettudomány) A konzulok (2) kormányzásának ideje, időtartama, korszaka. A római konzulátus alatt folyt le a pun háború. A konzulátus után létrejött a császárság Franciaországban. A tüneményes alak … arca három korszakot ragyogott be, a directoriumot, a consulatust és a császárságot. (Jókai Mór)
konzulátusi.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.