köpcös
köpcös melléknév -ebb, -en [e, e]
1. Magasságához képest széles, vaskos, gömbölyded, zömök <személy v. termet>. Köpcös ember. A vendég simára beretvált arcú, hunyorgó szemű, köpcös öregúr. (Ambrus Zoltán) Elfogtak egy köpcös, joviális arcú emberkét, aki … szája elé tartott zsebkendővel osont a házak tövében. (Nagy Lajos)
2. (ritka, elavult) Illetlen, durva, vaskos <élc, szellemesség>. E köpcös tréfa által gyanúja egészen jogosulttá válik. (Jókai Mór)
köpcösít; köpcösség.
