közhely
közhely főnév
1. Általánosan ismert, minden eredetiség nélküli kifejezés, mondás; gyakori, közönséges, elcsépelt kifejezés; frázis. A legeredetibb mondás is közhellyé válhat idővel. Írásai közhelyekkel voltak tele. Ki nagy népszerűség után vágyódik …, közhelyeket … mond el kortársainak. (Eötvös József) Az előadás méltó volt a kitűnő operához, melynek exotikus helyzetei elfeledtették az opera zenei részének idő folytán közhellyé vált részleteit. (Ady Endre) Petőfiről írva, nehéz elkerülni a közhelyeket. (Babits Mihály)
2. (régies) Nyilvános hely. A közhelyeken, sétányokon és kávéházakban mindig belekötelőzködött [= belekötött] a … tisztekbe. (Jókai Mór)
