közül
közül névutó (ragtalan v. személyragos szóval, azzal együtt értve), (régies) közől
1. A megnevezett két személyt v. tárgyat elválasztó helyről, területről, térből. Vedd ki a két szék közül azt a zsámolyt! Kiesett a füzet a két könyv közül.
2. Több tárgy v. személy által határolt helyről, területről, térből. Kikerült az intézet falai közül. Tüske közül szedtem egynehány virágot. (Arany János) A megolvadt kénláva kirontott a hegyek közül. (Jókai Mór) || a. A szóban forgó személyek, tárgyak által közrefogott helyről, az ezektől korlátozott helyzetből. ® Körme(i) közül. Kimenekült a karmai közül. Csakhogy jobban van, hogy kiáshattam a halál körmei közül. (Tolnai Lajos)
3. Több tárgy, dolog, személy alkotta csoportból v. egynemű részek tömegéből ki. Kibújt a bokrok közül. Kilátszik a búza közül a válla. Nem szól a harsogó haris a fű közűl. (Petőfi Sándor)
4. <A térszemlélet elhalványulásával is:> két v. több személy, állat, tárgy, dolog együtteséből, közösségéből (kiemelve). Egy a sok közül; egyik a kettő közül; néhányan a hallgatók közül. Száz közül egy sem akad. A két baj közül a kisebbik az, hogy … A királyné, leánya s többen cselédei közől visszarohantak az épületbe. (Jósika Miklós) Tudta, hogy az öreg Berta most királyok és országurak közül jött haza. (Tömörkény István) || a. (átvitt értelemben) Vkik, vmik közül: <választást jelentő igék mellett:> két v. több személy, dolog együtteséből, összességéből kiemelve. A két könyv közül az újabbat választja. A sok példa közül csak egyet ismertet. Melyik arcképet választom rajzai közzől? (Arany János)
