krampusz
krampusz főnév -t, (-ok), -a
I. <A gyermekeknek dec. 6-i megajándékozásával kapcs. népszokásban, ill. mesékben> a Télapót (Mikulást) kísérő, virgáccsal járó fekete ördögalak. Jó légy, mert különben elvisz a krampusz. Ő lesz a Mikulás, te leszel a krampusz. || a. Ezt ábrázoló bábu, figura. A kirakatok tele vannak piros nyelvű, puttonyos, vasvillás krampuszokkal. Egy embert láttak az ablakban, egy szakállas öregurat, zöld szemüveggel, aki váratlanul kibukkant onnan, mint tréfás dobozból a krampusz. (Kosztolányi Dezső) Sarokban pukkadt krampusz áll … (Babits Mihály)
2. (bizalmas, tréfás, gúnyos) Rendsz. ijesztő, csúf ember. Vén krampusz.
krampuszos.
