küldöttség [küldöccség v. küldötség] főnév -et, -e [ë, e]
Küldöttekből (II) álló csoport, a küldöttek összessége. Diplomáciai, gazdasági, kereskedelmi, kulturális, szakszervezeti küldöttség; a küldöttség vezetője, tárgyalásai; küldöttséget küld vhova, vkihez; küldöttséget ® vezet. A négytagú magyar küldöttséget ünnepélyesen fogadták. || a. <Ünnepi alkalomból v. hivatalos ügyben, üdvözlés, kérés, követelés stb. végett> vmely tekintélyes, magas rangú személyhez v. illetékes hatósághoz küldött és vmely közösség (alkalomszerűen) kiválasztott tagjaiból álló kisebb-nagyobb csoport. Hódoló, kérelmező, tiltakozó, tisztelgő küldöttség. Tíztagú küldöttség kereste fel az ünnepeltet. Az előszobában egymást érték a küldöttségek. A főispán nem fogadta a küldöttséget. Küldöttséget menesztettek, küldtek a miniszterhez. Teljes számú városi küldöttség … indult a padisah elébe. (Kemény Zsigmond) A küldöttség elnöke elmondta a maga mondókáját. (Arany János) A polgármesteri fogadóterem küldöttséggel volt tele. Kétszáz szegény tanyasi állott ott. (Móricz Zsigmond)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.