1. Leverten, ernyedten, esetleg másoktól elmaradva, nehézkesen, lassan megy; bandukol. Hátul kullog. Szomorúan kullog az utcán. Emberünk oly hátul kullogott, hogy kiáltásunkat se hallotta. (Vörösmarty Mihály) Hallgatagon kullogtunk az őszi tájon. (Krúdy Gyula) Sértődötten hátrafelé kullogott. (Kosztolányi Dezső) || a. Vonakodva, kénytelen-kelletlen megy vhova. A képviselők közül … sokan nem jöttek Debrecenbe; de utóbb, midőn honvédeink győzedelmes csatáinak hírét vették, utánunk kullogtak. (Táncsics Mihály)
2. (átvitt értelemben, rosszalló) <Lustaságból, tehetetlenségből> vmiben v. vmi, vki mögött nagyon elmarad. A termelésben hátul, a legutolsók között kullogott.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.