különnemű
különnemű melléknév
1. (választékos) Más-más jellegű, fajtájú; különféle. Egy roppant sárkány, – de nem az Mely a mesék honában költ, … Szárnyaira emelkedék … Még ifju benne minden íz, Még szívos az életcsiríz, Mely összetartja tagjait, Különnemű darabjait. (Arany János)
2. (ritka) Nemileg különböző <személy>. A szerelem két különnemű egyén … ösztönös találkozása. (Gárdonyi Géza)
3. (tudományos) Más-más fajtához, nemhez tartozó <dolog>. A különnemű fémek forrasztása; a különnemű gázok sűrítése. A felsorolásban különnemű tárgyakat foglalt egybe. Különnemű mennyiségek nem adhatók össze.
különneműség.
