1. Vmely cselekvést, folyamatot kísérő, rendsz. látványos, hagyományos, szertartásos tárgyi kellék(ek), cselekmény(ek), ill. ezek összessége. Látványos, ünnepi külsőségek; a konferencia, a szertartás, a tanácskozás külsőségei; ünnepélyes külsőségek között; eleget tesz a külsőségeknek. Bizonyos külsőségek kötelezők. [Aiszkhülosz] az előadás külsőségeit is emelte: díszleteket, gépezeteket alkalmazott. (Péterfy Jenő)
2. (rosszalló) Különösebb tartalom nélküli, lényegtelen forma (III. 2); formális kellék, keret, szokás; formaság. Ragaszkodik a külsőségekhez; csak külsőségekre ad. Nála minden a külsőség. A külsőségeket tartalommal kell megtölteni. Soha nem feszélyezte semmi … : mindig fölötte volt a külsőségeknek. (Móricz Zsigmond)
3. <Kül. művészi alkotásban> a legkönnyebben észrevehető, rendsz. szokványos, a tartalomtól elszakított v. a lényeget nem érintő kellék, sajátság, módszer, eljárás. Az utánzók a legnagyobbak műveiből csak a külsőségeket majmolják. Csak a mese külsőségeit tartotta meg. Elejtették … a halálos szenvedélyek kultuszát, ellenben rendre megőrizték a romantikusok külsőségeit. (Ambrus Zoltán)
4. (elavult, irodalmi nyelvben) Külső körülmény. Jó, ha az olvasó tudja, kivel lesz dolga …, s … hősének … jövőjét, mely … sokszor külsőségektől függ, előre sejdítheti. (Eötvös József)
5. (népies) A város v. község beépített területén kívül eső földterület (szántóföld, legelő, szőlő, erdő stb.) <a belsőséggel szemben>. Egész nap a külsőséget járta.
külsőséges.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.