kunyhó főnév -t, -ja v. (ritka, régies) kunyhaja, (tájszó) gunyhó
1. Alkalmi tartózkodási helyül haszn., rendsz. kóróból, nádból v. hasonló anyagból, esetleg agyagos földből hevenyészett, ablak nélküli, néha kúp formájú kezdetleges építmény. A kunyhó süvege ¬; a csősz, a pásztor kunyhója; a kunyhóban alszik; a kunyhóból vigyáz a szőlőre, a dinnyeföldre. A gunyhóban nincs egyéb, mint egy suba, egy kis láda. (Tömörkény István) A kukoricacsősz kunyhójába csaltam az aratóleányokat. (Krúdy Gyula)
2. Szegényes kis ház. Alacsony, roskatag, szalmatetős kunyhó. Eddig kunyhóban élt, most házat épít. A legalsó pór is kunyhajában Mondhassa bizton: nem vagyok magam! (Vörösmarty Mihály) Nem volt szállásunk, csavarogtunk …, és itt annyi tégla volt, és csináltunk egy kis kunyhót. (Gelléri Andor Endre) || a. (átvitt értelemben) <A szegény nép, a gazdasági elnyomottság jelképeként.> A kunyhótól a palotáig: a szegények és gazdagok egyaránt. A kunyhók népe lázadni kezdett. Szavát a kunyhókban is megértették. Ha e könyv, melyet rokonszenvei kunyhókhoz vezetnek, valaha termekbe jutna … (Eötvös József) S te kis kunyhó a magas palota Szomszédságában, mért szerénykedel? (Petőfi Sándor)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.