1. (állattan) <Állat> testével földhöz, fatörzshöz stb. lapulva, rendsz. hajlított végtagjaival kapaszkodva mozog, ill. mászik. A harkály fürgén kúszik a fán. A róka a tyúkól felé kúszott. Április, oh Április, | … Némely ingó és rügyes Ág végére már Küldöd: kússzék az ügyes Katicabogár, Mint árbócra egy … Fürge lábú … Kis matrózfiú. (Tóth Árpád)
2. <Ember> a talajhoz, ill. falhoz, fatörzshöz stb. lapulva kézzel-lábbal kapaszkodva, rendsz. zajtalanul, lassan, csúszva halad. Előre, hátrafelé, lélegzetvisszafojtva kúszik. A katonák kúszva közelítették meg az ellenséget. Most sebesen kúsztam, föl, a téglahalom tetejére | és bekukucskáltam tüstént a palánk repedésén. (Kosztolányi Dezső)
3. (növénytan) Vmire kúszik: <növény> indáival, kacsaival vmire, vhova felkapaszkodik. A bab, a karóra, a vadszőlő a kerítésre, a repkény a fatörzsre kúszik. || a. (növénytan) <Növény> indáival terjeszkedik. A dinnye, a földiszeder, a tök messzire kúszik. || b. (ritka, növénytan) <Növény> indáival, kacsaival kapaszkodva nő.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.