kutacs
kutacs főnév -ot, -a
1. (biológia, bonctan) <Csecsemőkorban, újszülötteknél, fiatal emlősöknél> a koponyatetőn levő lágy tapintású helyek, likacsok közül vmelyik, ahol a még teljesen össze nem nőtt koponyacsontokat hártyás rész köti össze. Kis kutacs; nagy kutacs: a gyermek feje lágya.
2. (orvostudomány, elavult) Műtétnél használt műszer, csipesz; kutasz. A … katonaorvos … éppen akkor keresgélte bent a jobb bordák közt … egy kutaccsal a golyóbist. (Mikszáth Kálmán)
3. (tájszó) Tűz piszkálására való vasrúd; piszkavas.
