lágy

Full text search

lágy melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb
1. Olyan <szilárd halmazállapotú anyag>, amelynek részecskéit vmely folyékony v. könnyen olvadó kötőanyag tartja össze, s ezért könnyen alakítható, gyúrható. Lágy massza; lágy szappan ¬; lágy tészta; lágy a vaj, a viasz. || a. A kelleténél v. a kívántnál több nedvességet tartalmazó, nem elég szilárd <anyag>. Lágyra keverte a masszát. Lágyra hagyta a tésztát. || b. Lágy tojás: hígra főzött t., híg t.
2. Olyan <vizet tartalmazó anyag>, amely víztartalmának nagy részét még nem vesztette el, amely nincs kiszáradva, nincs megkeményedve. Lágy kenyér ¬; lágy sajt, túró; lágy a föld, a talaj.
3. Olyan <fém>, amelynek az olvadáspontja nem haladja meg a 400 Celsius fokot. Az ólom és az ón a lágy fémek közé tartozik. || a. (műszaki nyelv) Lágy forrasz: ilyen fémből álló, ill. ilyen fémet tartalmazó f. || b. (műszaki nyelv) Lágy forrasztás: ilyen forrasszal történő f. || c. Melegítéssel, hevítéssel alakíthatóvá tett <szilárd anyag, rendsz. fém>.  Hejh, lágy a vas a kovács szenétől, Lágyabb szivem a rózsám szemétől. (Petőfi Sándor) || d. Lágy gumi: kevés ként tartalmazó, rugalmas g.
4. Lágy víz: olyan v., amely aránylag kis mennyiségű kálcium- és magnéziumsót tartalmaz, tapintásra sima.
5. Puha (1, 3). Lágy liszt: sima l.; (népies) lágy száj: <lóval kapcs.:> érzékeny sz.  Lágy selymét ékes fegyver cifrázza ragyogva. (Vörösmarty Mihály) Szeretem … Azt az édes ajkat. Azt a lágy kis kezet. (Petőfi Sándor) Nyugvó úrnőt piperéz … A néger rabnő lágy s illatos ujja. (Tóth Árpád) || a. (bonctan) Lágy szájpadlás v. (a köznyelvben) lágy íny: a szájpadlásnak hátsó, húsos, csont nélküli, mozgatható része.
6. (átvitt értelemben) Enyhe, langyos <szél, időjárás>. Lágy fuvalom, szellő.  Ó melancholia! | A puszta vár bús omladékain Nyögdező [= nyögdelő] lágy szellő néked harmonia. (Berzsenyi Dániel) Tavasszal, ha lágy idő fordúl, A házak ereszén a jégcsap megcsordúl. (Arany János) Virágon, bokron lágy szellő lebeg. (Gyulai Pál)
7. (átvitt értelemben, választékos) Nem erős mozgású, nem magasra emelkedő, kellemesen ringó <hullám>.  A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, | egymást ölelik lágy hullámai. (József Attila) || a. (átvitt értelemben, választékos) Enyhén, nem mereven hajló <vonal, domborulat>. Lágy arcvonás; testének lágy vonalai.  Hátrasimított, hosszú szőke haja, arcának lágy vonalai … a Rafael-típusú festők közé sorozták. (Kuncz Aladár) A domború mell a selyemkötény alatt lágyan emelkedik. (Krúdy Gyula)
8. (átvitt értelemben) Nem határozottan húzott, elmosódó <vonal, ceruza- v. ecsetvonás>. Lágy vonalakkal rajzol. || a. (átvitt értelemben) Elmosódott, határozatlan körvonalú <alak>, ill. ilyen (kör)vonalakkal kidolgozott <rajz, kép>. (fényképészet) Lágy rajzú lencse, objektív: olyan l., o., amely nem ad kemény, határozott vonalú rajzot, ill. képet, hanem a határvonalakat kissé elmossa; (fényképészet) lágyan rajzol: <lencse, objektív> kissé elmosódott, nem éles (kör)vonalú képet ad.  Libbenő, lágy árnyad az ár locsolja. (József Attila) || b. (fényképészet) Olyan <pozitív v. negatív kép>, amelyen a fények és az árnyak között nincs nagy ellentét, ill. megvan közöttük a fokozatos átmenet. Lágy másolat, nagyítás, negatív. || c. (fényképészet) Olyan <negatív, fényképészeti papír>, amely ilyen negatív, ill. pozitív képek készítésére alkalmas. || d. A pasztellszínekhez hasonló, nem rikító, halvány <szín>.  Lágy lilába öltöztek a fűzfák. (Juhász Gyula)
9. (átvitt értelemben) Gyönge, erélytelen, engedékeny <személy>. Lágy ember, főnök, szülők, vezetőség. Szóláshasonlat(ok): lágy, mint a ® viasz. || a. (átvitt értelemben, választékos) Megértő, szánakozó, könyörületre hajló <emberi magatartás, cselekvés, érzés, megnyilatkozás>. Lágy kedély, szív; lágy szíve van: részvétre, szeretetre hajló.  Követ meglágyítna keserves sirása: | Hát Miklós ugyan, hogy ne szánná meg nagyon, | Holott neki kőnél lágyabb szive vagyon? (Arany János) Szíve olyan lágy volt, mint a viaszk. (Mikszáth Kálmán) || b. (ritka, költői) Érzelmes, érzelgős <emberi magatartás, cselekvés>.  E lágy enyelgést mért is hallgatom? (Madách Imre)
10. (átvitt értelemben) Szelídséget, gyengédséget mutató <cselekvés, megnyilatkozás>.  Talán az élet munkáinkért, Nem fog fizetni semmivel, De a halál majd szemeinket Szelíd, lágy csókkal zárja be. (Petőfi Sándor) Az a kis fiú jár el hozzám Mostanában … Aki voltam … Körüllengi s babrálja lágyan Szegény ágyam. (Ady Endre) És odamegy halk lassan a gyerekhez S megsimogatja lágyan a haját. (Juhász Gyula)
11. (átvitt értelemben) Kellemesen hangzó, szelíd, kíméletes, gyöngéd, nem éles <hang>.  László bácsi, … bemehetünk? – járul a kéréshez a maga lágy … hangján Sandrin grófnő. (Tolnai Lajos) || a. (nyelvtudomány, régies) Zöngés. Lágy hang, mássalhangzó. || b. (nyelvtudomány) Jésített <hang>. Lágyan ejti az „l”-et.
12. (átvitt értelemben, választékos) Halk, lassú v. nem nagyon gyors, váratlan mozzanatokat, merész átmeneteket nem tartalmazó <zene, dallam>. Lágyan szól a zene.  Ha! lágyabb ének kell nekünk … (Arany János) || a. (zene, elavult) Moll <hangnem>.  Az öreg úr … Maga számára és lopva zenél csak … Neki új nem kell: … Mind régi dalok, … Váltva kemény, lágy, – s magyar a némettel. (Arany János)
13. (átvitt értelemben, választékos) Kellemesen ható, nem nagy erejű <fény>.  A szövőgyárak ablakán | kötegbe száll | a holdsugár | a hold lágy fénye a fonál | a bordás szövőszékeken. (József Attila)
II. főnév (csak 3. személyű sz-ragos alakban) (népies) Vminek a lágy(abb), kevésbé kemény része. A kenyér lágya. Csak a lágyát eszi. Inkább a lágyát dolgozzák fel. || a. A feje lágya: a fejtető hátsó részein a koponyacsontok találkozásának egészen fiatal korban porcos, később csontossá váló helye.
Szólás(ok): (bizalmas) benőtt a feje lágya: elérte a szellemi fejlettségnek felnőtthöz méltó fokát, megkomolyodott; (bizalmas) nem esett a feje lágyára: a) van magához való esze; b) nem olyan ostoba, hogy megtegye a szóban forgó dolgot.
Szóösszetétel(ek): lágyacél; lágytestűek.
lágyacska.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi