lakónikus
lakónikus melléknév -an, (ritka) lakonikus (választékos)
A lényeget kevés szóval, tömören, velősen, találóan kifejező. Lakónikus beszéd(mód), rövidség, válasz; lakónikusan felel. Moronyi ott maradt egyedül a bal szögleti asztalnál … – Hát nem ülsz át Pista? … – Nem ülök át – felelt lakónikus flegmával. (Mikszáth Kálmán) || a. (ritka) Olyan <ember>, akire ilyen beszédmód jellemző; ilyen beszédű. Lakónikus egyéniség, ember.
