látogató
látogató melléknév és főnév
I. melléknév Olyan, aki, ami látogat vkit, vmit. Barátait gyakran látogató ember; a betegeit látogató orvos; a falvakat látogató munkások; a mozit látogató közönség; a baromfiólat látogató róka.
II. főnév -t, -ja
1. Az a személy, aki (meg)látogat vkit, vmit; vendég. A vásár látogatói; látogató van nála; látogatót fogad, vár. Állandó látogatója a mulatóknak. Kérjük a betegek látogatóit, ne maradjanak soká. Látogató ha keres, mondjátok, nem vagyok itt benn. (Vörösmarty Mihály) Járó-kelő ember nem is igen akad, Egy-egy látogató megy csak hazafelé. (Petőfi Sándor) Látogató lesz az ottan, azért roppan künn a zár. (Tóth Árpád–Poe-fordítás) Barackpálinkával kínálta meg látogatóit. (Hunyady Sándor)
2. (csak -ba, -ban, -ból ragos alakban) Látogatás (1). Látogatóba megy (jön), jár vkihez; látogatóban van (vkinél); látogatóból hazafelé menet. Mind látogatóba Eteléhez mentek. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): beteglátogató; színházlátogató; vásárlátogató.
látogatói.
