látványosság
látványosság főnév -ot, -a
1. Érdekes, különleges látnivaló, látvány; látványos dolog, jelenség, előadás, mutatvány. Cirkuszi, izgalmas, lebilincselő, vásári látványosság. A gyerekek bámulták a látványosságot. Tűzijáték és egyéb látványosságok szórakoztatták a közönséget. A táncterem valóságos látványosság volt. Üveglap borította, alulról rózsaszín villanylámpák világították meg, melyeket virágfüzérek fontak körül. (Kosztolányi Dezső) [Édesanyám] számára a falu népe már négyéves korában látványosság volt csupán – nekem valóság. (Móricz Zsigmond)
2. Vminek látványos volta. A felvonulás látványossága meglepő volt. A balett látványossága vonzza a közönséget.
