laza
laza melléknév és főnév
I. melléknév lazán, lazább
1. Általában olyan <dolog, anyag>, amelynek részei, darabjai nem illeszkednek, nem tapadnak szorosan egymáshoz; ritka, nem tömör. Laza föld, homok, talaj, tömeg. Két napon át ásták magukat által … az alagút omladékain, … a laza boltozatok alatt. (Gárdonyi Géza) || a. Nem szoros(an kötött), nem feszes. Laza csomagolás, csomó, kötés; lazán kötött virágcsokor; lazán lelógatja a kezét. Lazán kötötte meg az övet. Lazán varrta fel a gombot. Ferdén a lovára dőle, Ki hogy ezt megérzé, s nyakán laza fékét, Nekivadult s vitte lomha nehezékét. (Arany János) Feje lazán mozgott, mintha madzagon lógna le a nyakáról. (Mikszáth Kálmán) || b. (ritka) Petyhüdt, erőtlen, nem ruganyos, nem feszes <izom>. || c. (sport) Könnyű, ruganyos mozgásra képes, nem merev, nem feszes <izom, ill. ilyen izmú személy>. Laza kar- és lábizmok; karkörzés, törzshajlítás laza izmokkal. A futó még nem elég laza. || d. Ilyen izmokkal történő, való. Laza mozgás, mozdulat, tartás.
2. (tájszó) Olyan <növényi termés>, amely vmely ok miatt nem fejlődött a szokásos tömöttségűvé; ritkás, üres, hitvány. Laza gabona, köles; laza káposzta. || a. (tájszó) Puha (5), erőtlen, nem munkabíró <személy>.
3. (átvitt értelemben) Nem szoros (összefüggésben levő), nem közvetlen, könnyen bomló. Laza kapcsolat, összefüggés, szövetség; laza gondolatmenet. Belső struktúrában kissé laza, de részletekben hajszálnyi pontossággal kidolgozott történetek voltak ezek, melyeknek központja mindig ő volt … (Karinthy Frigyes) || a. (átvitt értelemben) Laza mondatfűzés: olyan m., amelyben a mondatoknak v. részeiknek kapcsolata nem eléggé szerves.
4. (átvitt értelemben, rosszalló) Nem alapos, nem szigorú. Laza ellenőrzés, erkölcsök, fegyelem, norma.
II. főnév lazát, lazája (tájszó)
1. Pelyva; a gabona szemetes része, alja.
2. Szőlőnek alsó v. felső vége, amely üresen van hagyva v. más növénnyel, ill. gyümölcsfákkal van beültetve.
