lazító
lazító melléknév és főnév
I. melléknév Általában olyan, aki, ami lazít vmit v. vmin. A merevítőket lazító munkás; a csavaron lazító szerelő; a szénfalat lazító fejtés. || a. (sport) Kül. olyan <személy>, aki merev izmait lazává (1c), lazábbá, rugalmassá teszi, lazítja (4). A lazító atléta. || b. (átvitt értelemben) Olyan, aki, ami vmely szabály érvényét, szigorát csökkenti, vmely viszonyt bomlaszt, lazít (5–6). A munkafegyelmet lazító munkás; a barátságot lazító elhidegülés.
II. főnév -t, -ja (átvitt értelemben, ritka) Vmit v. vmin lazító személy. Szigorúan el kell járni a munkafegyelem lazítói ellen!
