leapad
leapad tárgyatlan ige
1. <(Megáradt) víz szintje> a rendes, szokott magasságára, ill. szembetűnően nagy fokban alászáll. Nézd, hogy leapadt a Tisza. A víz mára alaposan leapadt. || a. (ritka, bizalmas) <Daganat, kövérség, kövér testrész> lelohad, megcsappan. Leapadt a pocakja.
2. (átvitt értelemben) <Mértékében, számában, fokában> az eddigihez képest – rendsz. nagymértékben – lecsökken, megcsappan, megkevesbedik. Leapadt a jövedelme, a keresete. Erősen leapadt a bevétel. Leapadt a tanulók létszáma. Évem leapadt: Íme, gyermek lettem. (Arany János)
leapadás; leapadó; leapadt.
