lebilincselő
lebilincselő [ë-ë] melléknév -en [e], -bb
1. Olyan, ami vkinek a figyelmét nagyon leköti, ami vkit lebilincsel (2); lenyűgöző. Lebilincselő előadás, könyv. || a. Megkapóan vonzó, elbűvölő. Lebilincselő modor, szépség. Főkép a harminc és ötven … körül járó asszonyságok törekszenek elsajátítani kedves, lebilincselő modorát. (Tolnai Lajos) Visszataszító külseje mögött … különösen szelíd, szinte lebilincselő tisztaságú lélek rejtőzik. (Kuncz Aladár)
2. (régies, irodalmi nyelvben) Rabul ejtő, tehetetlenné tevő. Iszonyú erőködéssel feszítém meg idegeimet, szét akarva törni a lebilincselő igézetet. (Jókai Mór)
