leckéztet
leckéztet [e-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
Leckéztet vkit, (ritk. vmit): elkövetett kisebb hibáért kioktató hangon hosszasabban szemrehányást tesz vkinek, vminek; így fedd, korhol vkit, vmit. Nem szereti, ha leckéztetik. Ne leckéztess te engem! Kutyáját leckézteti. Háladatosságot érzett gyámatyja iránt, hogy ez nem leckéztette. (Vas Gereben) Ez bűn, úrfi – leckéztette a lány. (Kosztolányi Dezső)
Igekötős igék: megleckéztet.
leckéztetett; leckéztető.
